Vodka

A vodka hihetetlen népszerűségének egyik titka, hogy más tömény italokhoz képest nem okoz fejfájást, bármilyen ételhez fogyasztható, és minden eseményen bevethető. Lehet tisztán inni – vannak, akik szerint jéghidegen, míg mások szerint szobahőmérsékleten az igazi.

Számos közkedvelt koktélnak is ez az alapanyaga, gondoljunk csak a Cosmopolitanra, a Bloody Mary-re, a Screwdriverre, vagy a még egyszerűbb italokra, mint pl. a vodka tonik, a vodka narancs, a “James Bond” által divatba hozott vodka martini, vagy épp napjaink kedvence, a vodka Red Bull.

Webáruházunkban a Sobieski, a Belenkaya, a Moskovskaya, a Beluga, a Rasputin, a Mamont, a Scapegrace, a Suntory Haku márkák vodkáit forgalmazzuk, amit az alábbi listában meg is találsz:

Keresési találat: 50

A vodkát mind az oroszok, mind a lengyelek, de időnként még a skandináv országok is a mai napig a saját gyermeküknek tekintik. Hogy miért e vidék a vodka szülőhelye, azt persze nem nehéz megértenünk. 

Egyrészt errefelé az éghajlat nem is teszi lehetővé a délebbre található, és a számunkra is jobban ismert, szeszes italok készítéshez használatos alapanyagok, elsősorban a szőlő, a szilva, az alma, vagy egyéb gyümölcsök termesztését. Másrészt az itt uralkodó kemény, hideg klíma, a sok helyen akár 9-10 hónapig tartó zord tél miatt szinte az életben maradás alapvető feltétele volt valamilyen komoly alkoholféle rendszeres fogyasztása. Ráadásul az e területeken élők rengeteg sózott halat és egyéb, erősen savanyított ételt fogyasztanak, s ezekhez éppen ilyen jellegű alkoholos ital illik.

Hogy ki készítette az első vodkát, mindmáig vita tárgya. Egyes legendák szerint az 1500-as évek környékén orosz szerzetesek készítették az italt eldugott kolostoraikban, ahol rendszeresen végeztek kémiai kísérleteket is. A lengyelek ezzel szemben előástak egy 1405-ből származó iratot, és erre hivatkozva azt állítják, hogy az oroszok csak átvették tőlük a „receptet”.

Amit biztosra vehetünk, hogy a ma közismert vodka őse az az italféleség lehetett, amit az északi szláv népek már a 11. században is előszeretettel „főztek” – többnyire ugyanabból a rozsból vagy árpából, amiből a kenyerük és a kásájuk is készült.

A középkori krónikákból az is kiderült, hogy több orosz város kiépülése is egy-egy ilyen italfőzde alapításával indult. Ezt az italt akkoriban még kenyérbornak vagy főzött bornak nevezték. Egyes források nyomán azt sem zárhatjuk ki teljes bizonyossággal, hogy a „villághódító” Dzsingisz kán Nagy Hordájának széthullásában is komoly szerepe volt a kenyérborral való megismerkedésnek. Miután a mongolok a kumisz helyett átszoktak erre a „nedűre”, a horda egy része gyorsan hazalovagolt a recepttel, a másik része ott maradt az orosz sztyeppén – az ő leszármazottaikat hívjuk ma tatároknak.

Bárhogy is volt, az északkelet-európai parasztoktól az idők folyamán egyre nagyobb földrajzi területre és szélesebb rétegekhez jutott el az ital. A vodka valójában az 1895-ös orosz állami vodkamonopólium és tisztasági törvény kapcsán lett az a konkrét szeszesital-fajta, amit ma értünk alatta.

expand_less