Pezsgő, Habzóbor

A pezsgő egy olyan bor típus, amelynél a bor második érése magában a palackban megy végbe. A házasított (cuvée) pezsgő-alapborokat úgynevezett tirage-likőrrel (élesztő és cukor) vegyítik, amelyek a Méthode traditionelle módszerrel történő palackos erjesztési folyamat természetes hatására szénsavassá válnak.

Amikor a szőlőlében található cukrot az élesztőgombák elkezdik felfalni, akkor alkohol és szén-dioxid keletkezik. Ha a borász nem engedi távozni a borból a szén-dioxidot, akkor habzóbor, gyöngyözőbor, illetve pezsgő készíthető belőle.

Keresési találat: 56

Prosecco:

A prosecco története visszanyúlik egészen a római korig, amikor ismertté vált a glera szőlőfajta, amelyet a Prosecco falu határában termesztettek. A glera egyik gyökere a ribolla gialla szőlőfajta, amelynek boráról a 16. században az a mondás híresült el, hogy hosszabb életűvé válik, aki issza.

A prosecco-t két féle módon lehet elkészíteni: az alapbort

  • tartályban (charmat) vagy
  • palackban (methodo classico) erjesztik újra.

Az előző az olcsóbb megoldás, széles körben elterjedt a régióban. Ám a Conegliano-Valdobbiadene Prosecco Superiore DOCG területek gyakrabban alkalmazzák a hagyományos pezsgőkészítési eljárást. Ebben az esetben a palackban történik meg a másoderjesztés, a hozzáadott élesztő és a cukor segítségével.

 

Cava:

A cava a tradicionális spanyol pezsgő, champagne eljárással készül, vagyis abban a palackban erjesztik és érlelik, amelyben aztán a végső forgalomba is kerül majd. Mondhatnánk azonban Katalónia büszkeségének is, mivel területét tekintve itt készül, a Sant Sadurni d’Anoia település és környéke (Penedès) központtal. Három hagyományos helyi szőlőfajta lehet az alkotóeleme: a macabeo, a parellada és a xarel-lo, de néhány pincészet használhat chardonnay-t, pinot noir-t, garnachát és monastrellt, sőt, egy trepat nevű fajtát is.

 

Pezsgő

A pezsgő egy olyan bor típus, amelynél a bor második érése magában a palackban megy végbe. A házasított (cuvée) pezsgő-alapborokat úgynevezett tirage-likőrrel (élesztő és cukor) vegyítik, amelyek a Méthode traditionelle módszerrel történő palackos erjesztési folyamat természetes hatására szénsavassá válnak.

Négyféle pezsgő készítési módszer ismeretes:

 

  • Méthode traditionelle – 0,75 l palackos erjesztés
  • Méthode transvasée – 1,5 l palackos erjesztés hagyományos módon
  • Méthode Charmat, tankban erjesztett vagy tankpezsgő
  • Méthode rurale – az erjedés végén visszamaradt természetes cukor, palackban történő tovább erjesztése során válik szénsavassá (pl: Pét Nat)

 

Champagne

Champagne neve földrajzi árujelző, ezen belül eredetmegjelölés. Több száz évre tekinthet vissza a terroir, amelynek jellegzetessége a meszes, krétás talaj, ami meghatározza a Champagne különleges ízvilágát. Bár évtizedeken keresztül számos országban a Champagne szót a pezsgő szinonimájaként használták, kizárólag ennek a borvidéknek a termelői jogosultak ennek a földrajzi árujelzőnek a használatára .

A Franciaország Champagne tartományában régóta ismerték a buborékos bort, ami akkoriban selejtnek számított, hiszen a hűvös éghajlati adottságok következtében az erjedés sokszor csak a szüretet követő év tavaszán fejeződött be. A fáma szerint, az első pezsgőt 1670-1715 között, a hautvilliersi Szent Benedek-rendi apátság pincevezetője Dom Pierre Pérignon alkotta meg, méghozzá úgy hogy parafa dugóval zárta le a palackot, amelyet viasz áztatta drótkengyellel erősített meg. Sok éven át titok övezte a készítés folyamatát, ennek ellenére a 18. században már nagy népszerűségnek örvendett, és a 19. században már Európa szerte készítettek pezsgőt.

A Champagne-t zömében három szőlőfajtából készítik – Pinot Noir, Chardonnay és Pinot Meunier. Olykor felhasználnak Pinot Blanc, Arbane, Petit Meslier és Pinot Gris szőlőfajtákat is – bár ezek csak a telepített szőlők elenyésző arányát, kb. 0,3%-át adják.

  • Pinot Noir (az ültetvények 38%-a): Elsősorban Montagne de Reims és Côte des Bar lejtőin termesztik. Kék szőlőfajta, ami fehér levet ad. Piros bogyós gyümölcsök aromáit, karaktert és testet ad a Champagne-nak.
  • Pinot Meunier (az ültetvények 32%-a): Egy másik kék szőlőfajta, ami szintén fehér levet ad. Elsősorban Vallée de la Marne régióban termesztik, a teltség és gyümölcsösség jellemzi.
  • Chardonnay (az ültetvények 30%-a): Fehér szőlőfajta, többnyire a Côte des Blancs régióban ültetett, ami virágos és ásványos ízjegyeket ad a Champagne-nak.

 

Habzóbor

Amikor a szőlőlében található cukrot az élesztőgombák elkezdik felfalni, akkor alkohol és szén-dioxid keletkezik. Ha a borász nem engedi távozni a borból a szén-dioxidot, akkor habzóbor, gyöngyözőbor, illetve pezsgő készíthető belőle.

A buborékokat nemcsak természetes, hanem mesterséges úton is létrehozhatnak, hogyha a borhoz szén-dioxid adagolnak, a szódakészítéshez hasonlóan.

Annak függvényében, hogy milyen eljárással és mekkora nyomásról beszélünk a palackokban, megkülönböztetünk habzóbort, gyöngyözőbort.

  • Habzóbor

A habzóbor mesterségesen hozzáadott szén-dioxidot tartalmaz. Jellegében hasonlít a pezsgőhöz, azonban túlnyomó részben azonban nem valamely kiemelkedő borvidék magas minőségű szőlőjéből készül. A habzóborok palackjában a törvény szerint legalább 3 bar túlnyomásnak kell uralkodnia.

  • Gyöngyözőbor

A gyöngyözőbor sokban hasonlít a habzóborhoz, de annál kevesebb szánsavat tartalmaz. A gyöngyözőbor buboréktartalma természetes és mesterséges eredetű is lehet. A természetes buborék kizárólag erjesztésből származik, míg a mesterséges úton hozzáadott szén-dioxid feltüntetése kötelező a palackokon.

A gyöngyözőbor palackjában alacsonyabb nyomás uralkodik, mint a habzóborban, mindösszesen 1-2,5 bar nyomásról beszélhetünk.

expand_less