PORTÓI VARÁZSLAT MAGYARORSZÁGON

2018.12.07. 14:09:26

PORTÓI VARÁZSLAT MAGYARORSZÁGON

BESZÁMOLÓ A REAL COMPANHIA VELHA KÓSTOLÓRÓL

Novemberben a Heinemann Testvérek Kft. szervezésében lezajlott egy igen nívósra sikeredett portói bor kóstoló, amit egy remek szakember tartott, aki nem más, mint a Real Companhia Velha cég jelenlegi tulajdonosa, Pedro Silva Reis.

Nem tudni, hogy a kóstolt borok vagy Pedro lehengerlő személyisége miatt, de rengeteg cikk jelent meg a témában a jelenlévő szakmai sajtónak hála, most ezekből szemezgetve, ki-ki ragadva egy-egy mondatot, foglaljuk össze mit is érdemes tudni a Real Companhia Velha borokról.

A bemutatandó borok listája igazán impozánsra sikerült, maga a kóstolósor is jól lett összeállítva. A helyszín, az Intercontinental pedig kellően puccos egy ilyen jó nevű cég termékeihez. A délelőtt 11 órai kezdés ugyan kicsit elgondolkodtató, ez az időpont mindenkit kizárt, aki nem főállásban foglalkozik borokkal, ezért nem tudott eljönni például Barbara sem velem. Nem is telt meg teljesen a terem. Mindenesetre akik ott voltunk, nem bántuk meg a dolgot, az bizonyos. A program elején Pedro elég hosszan mesélt a cégről és a családról, meg persze az Oporto filozófiáról. Egy ilyen cégnél nyilván van történelem, van miről mesélni, Pedro pedig láthatóan vérprofi ebben, mind az előadásmód, mind a lexikális tudás, vagyis a tartalom rendben volt nagyon. „

/ Barbwine/

A portói borokhoz nem fűződik olyan meseszerű legenda, mint a pezsgőkhöz és Dom Perignonhoz. A szükség hívta életre ezeket az erősített borokat. Egészen pontosan az angolok igényei. A 17. század vége felé kirobbant francia-angol háború következményeként tilos lett a szigetországba francia borokat importálni. Az angol kereskedők új borvidékek után kezdtek kutatni. Így került a képbe Portugália és a Duoro folyó völgye, ahol olyan vörösborokat találtak, melyek pont megfeleltek az ízlésüknek. A portugálok biztosak akartak lenni abban, hogy a borok jó állapotban érkeznek meg Angliába a tengeri utazást követően, ezért némi brandyt löttyintettek a hordós tételekhez. Azok a borok akkor még szárazak voltak, hiszen a konyakot a kész borhoz adták. Csak később tértek át arra a ma is használatos módszerre, hogy a brandyt az erjedő musthoz keverik. A konyak magas alkoholtartalmától az élesztőgombák meghalnak, így nem tudják az összes cukrot átalakítani alkohollá, vagyis az erjedés félúton leáll. A portói borok ezért mindig édesek (néha nagyon-nagyon édesek), és mivel többnyire hosszan érlelik őket, általában testesek, zamatosak, fűszeresek. És persze erősek. Likőrboroknak is hívják őket. Az alkoholtartalmuk 20 százalék körül van. Desszertborként vagy egy kiadós étkezés lezárásaként tökéletesek. „ 

BorvidékMánia /

„Mit tud a Douro-völgy, amit más nem?

Borértő emberek számára talán meglepő fordulat, hogy Portugália leghíresebb nemzetközileg elismert termékét mégsem portóinak, hanem sokkal inkább Christiano Ronaldonak hívják, azonban ott liheg a nyakában az alkoholmámort rejtő kincs is.

Habár Pedro szerint Isten, amikor a borvidékeket osztogatta, szemben Magyarország vagy Olaszország lankáival büntetni szerette volna a portugálokat, mondván, hogy izzadjanak csak a meredek hegység között cikázó folyó mentén gazdálkodó szőlősgazdák, maga a hely lélegzetelállítóan káprázatos. Olyannyira, hogy a Kínai Nagyfal mellett a Douro teraszai a világ másik olyan ember alkotta csodájának számítanak, amely a világűrből is látszik. Azaz számomra sokkal inkább hihető, hogy Isten választása azért esett a világnak pont erre a csücskére, hogy a magasból is nap mint nap tudjon gyönyörködni keze alkotásában.”

/ Kóstolom/

A borokról (teljesség igénye nélkül ) :

„Quinta de Cidrô Alvarinho 2016

A birtoknál rengeteg szőlőfajtát telepítettek, és ami mutatott valamit, készítenek is belőle bort. Elég fura felhozatal ez: alvarinho, sauvignon blanc, semillon, chardonnay, gewürtztraminer, pinot noir, arinto, samarrinho, rufete stb. Ugyan az alvarinho nem a Douro szőlőfajtája, hanem az innen északra található Vinho Verde borvidéké, a Quinta de Cidrô egyik hűvösebb fekvésében jól érzi magát.

Augusztusi szüret, penumatikus prés, érlelés acélban. Pedro szerint a bor pH értéke 2.9, tehát borzalmasan alacsony. Kellemesen szép aromatika, nagyon tiszta, szinte csak citrusokat mutat, de nagyon sokféle érzetben. Magas, de jó szerkezetű, finom sav. Fűszerek, zöld dolgok, koriander (megint). Remek bor, nagyon szerettem. Borászatilag iszonyú profi. Jó ár. 5/6p

 

Quinta de Cidrô Rufete 2013

Meglepetés tétel. Régi Douro szőlőfajta, amelyet az újkorban elfelejtettek. Most a hűvössége, színtelensége miatt próbálkoznak vele, hiszen a modern borízlés a frissességet keresi. Én ugyan nem gondolom, hogy az új pinot noirt pont a Douroból várnánk, de ki tudja. Közép világos rubin szín. Tompa, fáradt aromatika. Közepes mennyiségű, poros tannin, fűszerek, plusszos fa, enyhe oxidáció. Gyenge. 4p „

/ A Borrajongó /

 A Tawny változatokat 500 literes hordókban érlelik. Ezek nagyobb részben portugál, kisebb részben magyar tölgyből készültek, de jellemzőjük, hogy időről időre újraépítik őket, és ennek során egzotikus vidékekről származó dongák is bekerülnek. A borászoknak ezért minden egyes hordót ismerniük kell. A Tawnyk „tökéletlennek születnek”, ezért addig érlelik őket a különböző hordókban, amíg szükségesnek érzik, majd házasítják a tételeket. A magas kor miatt itt már előjönne a másodlagos és harmadlagos ízjegyek, a karamell és a hordós aromák. Itt nem feltétlenül jobb a régebbi tétel, a választás inkább stílus kérdése. A 10 éves kellemes, általános ital, a 20 éves –ami nekem a kóstolón a legjobban ízlett – gyönyörű, komplex, kicsit kekszes jegyeket hordoz, míg a 40 éves erőteljesen konyakos-likőrös jellegű. Az ezt követő, nem blendelt 1977-es tétel (Royal Oporto Colheita 1977) illatra már egészen tömény szeszes, gliceringyűrűje masszív, aromája pedig gyógynövényes-gyógyszeres.

BOR és PIAC /

 

„Royal Oporto Tawny 10y

Klasszikus versenyző, sok helyen kapni, általában jó áron hozzáférhető. Fűszeres, korrekt, intenzív és tiszta. Nagyon kellemes, az elegendően hosszú lecsengésben már alakul a kenyeres (bródig) karakter. 5/6p

 Royal Oporto Colheita 1977

Colheita, azaz évjáratos Tawny. Kevesebb gyümölcsöt mutat, nehezen kóstolható az előző bor robbanása után, nincs felcsavarva úgy a hangerő. De egy pici szünet segít és megmutatja, hogy az előző bor „nagysága”, de piacos komfortossága után egy vonással kifinomultabb tétellel van dolgunk. Szédítő illat, finomkodó, mégis mély és tele van törékeny részletekkel, virággal, fűszerekkel. Kóstolva zöldfűszer, karamell, narancslekvár, datolya, dohány és ki tudja még mi fedezhető fel benne. Iszonyú precíz sav, kiváló egyensúly, finom kenyeresség a hosszú-hosszú lecsengésben. Nagy bor, nincs kérdés.  8p „ 

/ A Borrajongó/

 

Hírek

  • Viaszba zárt tökéletesség

    2019.01.18.

    - Azt tudtad - kérdezi barlangász barátom, aki mellesleg tárgyfotós is, ezért ő készítette a képeket a Maker's Mark-üvegről ehhez a cikkhez -, hogy az igazi viszkifanok tartanak otthon egy kis forrásvizet is az ital származási helyéről, mert ha ebből öntenek pár cseppet a pohárba, még autentikusabbá válik az ízélmény?

    tovább
  • PORTÓI VARÁZSLAT MAGYARORSZÁGON

    2018.12.07.

    PORTÓI VARÁZSLAT MAGYARORSZÁGON

    BESZÁMOLÓ A REAL COMPANHIA VELHA KÓSTOLÓRÓL

    Novemberben a Heinemann Testvérek Kft. szervezésében lezajlott egy igen nívósra sikeredett portói bor kóstoló, amit egy remek szakember tartott, aki nem más, mint a Real Companhia Velha cég jelenlegi tulajdonosa, Pedro Silva Reis.

    tovább